Ékszertartó kislányoknak 2

Nekiláttam, hogy megvarrom az ékszertartó neszeszert. Kisebb feladatnak gondoltam és rá kellett jönnöm, hogy ez bizony nem tíz perces munka! Legalábbis egyenlőre. Másodszorra általában közel feleződni szokott nálam az idő. Azért mégse bánom, amit rászántam, mert több dolgot próbálgattam rajta. Tettem is néhány megállapítást, szereztem némi tapasztalatot is. Legközelebb talán precízebb is lesz.

Igyekeztem szépen összeszedni az anyagokat. Nem ilyen holmikhoz vagyok berendezkedve, de azért mégis sikerült olyan rám jellemző színeket, anyagokat összehozni. Ez még nem jelenti, hogy nem gyűlt meg velük a bajom... :) Papír vetexet vasaltam az applikálásra szánt kisebb darabok hátoldalára , illetve gondosan mindent kivasaltam.
Kirajzoltam és kivágtam a rátéteket.

Az elejére szaténból egy csíkot varrtam fel, de sehogy sem akart csík maradni, ezért behajtottam a két végét és papír vetex-szel rögzítettem. Ez bejött. A kicsi szívet is ebből az anyagból applikáltam géppel. Kíváncsi voltam, ilyen kis darabot is fel lehet-e varrni? Fel lehet, persze csak nem biztos, hogy mindenkinek szépen sikerül...:(  Ekkor elment a kedvem az egésztől, de azért mégis folytattam.
Elkészítettem a cipzáras részt és kézzel felvarrtam rá a kis csizma vázát. Ekkor ismét kedvet kaptam a varráshoz. :)
Elkészítettem a lehajtós zsebet egy igencsak kemény anyagból, ez nem volt túl szerencsés választás, de csak meg lett. Felvarrtam a szivecskét és a blúzt. Megjegyezni: legközelebb a szivecskét és a hozzá hasonló darabokat elébb kell felvarrni, vagy görcsöt kapnak az ujjaim! :)
Megvarrtam a fülbevaló tartó zsákocskát (én csak egyet, mert bár ugyanazt a méretű ékszertartót varrtam, nekem nem fért el kettő csinosan).
Elkészítettem a gyűrűtartó pántot, felerősítettem, de nem patentosra, hanem gombosra készítettem el. Kerítettem egy jópofa gombocskát is hozzá. Levarrtam a cipzáras zsebrész gyűrűtartó felőli oldalát és a fülbevaló tartó zsákocskát.
Egy kis hímzés és egy kis gyöngy díszítés ...
majd színt-színre fektetve gombostűzve, szalaggal kiegészítve és flízzel bélelve összevarrtam a neszeszert. Kifordítottam, igazgattam, a kifordítás helyét kézzel összevarrtam. Óvatos vasalás és a szalagra gyöngydíszítés következett. Közben a lányaim eldöntötték, hogy az egyik unokahúgom, aki már nagyon vár tőlem egy kis táskát biztosan még jobban örülne neki, mint ők! "Különben is anya, nekünk bármikor varrhatsz ilyet!" Nos, vagy tényleg ilyen kedvesek vagy nem tetszik nekik!? Én azért örülnék egy ilyennek, mondjuk felnőtt változatban! Az unokahugit Angikának hívják, az ajándék meg csomagolódik... :)

Megjegyzések

  1. Ahogy végig olvastalak, megdolgoztál vele. A képet látva megérte, biztosan örül neki az unokahugi.
    A lánykáid pedig ilyen kedvesek!!! mert biztosan nekik is nagyon tetszik.
    A felnőtt változat is jópofa lehet.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése