2010. október 23., szombat

Csipkebogyó szív

Igen kellemesre sikeredett a mai napunk. A szokásos, unalmas házimunka mellett, erdőt jártunk. Na, nem kellett messze menni, mert tőlünk pár száz méterre van egy természetvédelmi területként számon tartott bükk erdő, igazi kerek erdő. Benne egy hatalmas domb, amiről télen szuperül lehet szánkóval lecsúszni. Igen kedvelt hely lett az elmúlt néhány évben. Régen csak az erdő és a domb, mára viszont játszótér, homokfoci pálya az erdő előtti tisztáson, míg az erdő szívében szintén kialakítva egy hatalmas tisztás. Ott röplabda pálya, nyársaló helyek, fa padok és asztalok, az erdőben ösvények biztosítják a hangulatot. Nem egy hatalmas erdő, de nekünk pont elég. Igazából számunkra még felfedezés előtt áll, mint család, de a nagyobb gyerekek már ismerhetik zeg-zugát. Ennek az az oka, hogy sajnos bővelkedik kullancsban. Ma megúsztuk (valószínűleg ) a kis jövevényeket. Szóval, kisétáltunk a lányokkal és a kicsi fiammal délelőtt és csipkebogyóra vadásztunk. Találtunk is bőven, ezt az összeszurkált kezünk is bizonyítja. Akadt alapanyag Makk Marcinak is! Furcsa volt, hogy egyetlen állatot sem hallottunk, se nem láttunk. Már kezdtem kétségbe esni, hogy kihalt ez az erdő? Akkor megpillantottunk egy szép pillangót, láttunk néhány méhecskét, egy katicabogarat. Nekünk kedvezett az idő is, mert röviddel indulás után kisütött a nap és akkor eszméltünk rá, hogy a mezei vadvirágoknak még eszük ágában sincs őszbe burkolózni. Fehér, sárga, lila virágok virítanak még mindig a réten, csak az erdő melletti szintén természetvédelmi területnek számító nádas burkolózott fáradt sárga, barna színbe. Szerintem az őzek ott lehettek, amiket nagyon szerettünk volna megpillantani. Hazafelé még megmozgattuk a játszótéren a hintát, nehogy berozsdáljon szegény!  Ebéd után pedig nekiláttunk a nagy feladatnak. A lánykák lázas igyekezettel fűztek és tűztek. Addig anya muffint sütött nekik.  Még maradt csipkebogyó, de mivel vendégünk is érkezett közben most beértük egy csipkebogyó szívecskével és egy pop-corn szívvel, ami sajnos elpárolgott, mire fotózásra került volna a sor :D A következő talán jobban sikerül, de a gyerekek nagyon élvezték ezt az erdőjárós, fűzögetős, napmosolygós szombatot. Az csipkebogyó szív ötletet Julcsitól vettük és nagyon szépen köszönjük! Kellemes napot szerzett nekünk az ötletével!

6 megjegyzés:

  1. Az egy dolog hogy én mire készülök Délim,de TE???? :)Ui:Megjegyzésem ahol hagytál:D

    VálaszTörlés
  2. Ó, milyen kis csinos! És mennyivel tömzsibb, mint az enyém. Ügyesek ezek a lányok:)
    Az alapötlet pedig nem az enyém, én is úgy láttam valahol még tavaly. (Szégyen gyalázat, de nem emlékszem, hogy hol.)

    VálaszTörlés
  3. Északi barátnőm! Hogy mire készülök? Azt tudom biztosan, hogy eszeveszettem hiányzik a filc munka! Azt hiszem a madárka mintád az utolsó lökés! :DDDD Igaz még van itthon pár koszorú hurka is, a férjem nyaggat, hogy mikor veszek már bele töltőanyagot! :D
    Julcsi! Engem nem zavar, hogy más is készített már ilyet! Nekünk a kedvünk a te bejegyzésedtől jött meg és nagyon szép emléket szült. Azért lett csak ducibb a szívünk, mert a vastag alapdrótra nem tudtuk felfűzni, ezért vékonyra fűztük és azt tekertük köré!

    VálaszTörlés
  4. Ó ez a szívemnek igazán kedves, sajnos nekem csak pár szemet sikerült összelopkodnom és az nem elég semmire sajnos.

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép ! Ezt nekünk is meg kell csinálnunk.

    VálaszTörlés
  6. Köszi! Tényleg jó kikapcsolódás volt. A legjobb, hogy a kicsi fiam először volt velünk erdőt járni. Miért is nem vittük eddig? Most már folyton erdőbe akar menni!

    VálaszTörlés