Nagy nehezen rászántam magam, hogy készítsek egy egészen egyszerű állatkát, egy nyuszit. Az volt a lényeg, hogy egyáltalán képes vagyok-e összevarni a testet, hogy ne valami Frankeistein nyúl legyen belőle. A formával meg vagyok elégedve, mondom nagyon egyszerű, de a ruha varrásra még gyúrni kell! Azért így is szép ajándék lesz belőle egy ici-pici másfél éves kislánynak. Remélem örülni fog neki! Addig eldugom, mert a lányaim is szemet vettek rá. Nekik valami mást szánok, mert úgysem sokáig babáznának vele. Érdekes, hogy az én lányaim nem is nagyon szeretnek babázni! Nálunk inkább a festés, rajzolás és az állandó és megunhatatlan ugra-bugra megy. Ha hallanátok, hogy milyen harsány család vagyunk!?
Nem gondoltam, hogy kézzel készítetted. Ez is egyedi darab lett. Jól sikerült a formája, nekem a ruhája is nagyon tetszik.
VálaszTörlésHúúú Délim,nagyon aranyos lett.Mintát kaphatnék? :):D tudod csak a gyűjtögető életmódom miatt:D,köszi! :)
VálaszTörlésÉdi!!!
VálaszTörlésNahát! Nem gondoltam, hogy valakinek is tetszik, de őszintén! Akkor talán a kislány is szeretni fogja, nekem meg lesz merszem a folytatáshoz!
VálaszTörlésHogy Te megint milyen szorgalmas vagy! Nagyon édes ez a nyuszi! A Mobiltokok meg gyönyörűek. Én meg nem haladok egyről, a kettőre.
VálaszTörlésCsak így tovább! Hajrá!!!
Nagyon jó lett ! És az a rózsa a fülén, nagyon édes!
VálaszTörlés